| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

Váczy Leona: Az Erdélyi Múzeum tárgy és névmutatója 1928-1947,

Kolozsvár, 1980

            Az Erdélyi Múzeum- Egyesület közlönye az ERDÉLYI MÚZEUM nem csak a legidősebb magyar tudományos folyóirat Erdélyben, de egyetemes viszonylatban is a legtekintélyesebb múlttal rendelkező magyar folyóiratok sorába tartozik.

            Az 1874-ben elindított folyóirat teret nyitott az 1872-ben létesített kolozsvári egyetem tudományos működésének és eredményeinek közzétételére. A tanulmányok változatos tárgyköre mellett (művelődéstörténet, filozófia, pedagógia, filológia, természettudomány, irodalom, történelem, orvos- és jogtudomány) a folyóirat teret biztosít a román nép nyelvének, irodalmának ismertetésével foglalkozó cikknek is.

            Az Erdélyi Múzeum repertóriumának gondolata már 1909-ben felvetődött, az Erdélyi Múzeum Egyesület ötvenéves fennállásának jubileuma alkalmából, amikor Köblös Zoltán és Valentiny Antal könyvtárosok vállalkoztak az Egyesület összes addig megjelent kiadványai név- és tárgymutatójának elkészítésére. Az Egyesület főtitkára Erdélyi Pál könyvtárigazgató biztosította a munka kiadását. Közbejött azonban az egyetemi könyvtár mostani modern épületébe való átköltözés, és emiatt csak 1912-ben foghatta k hozzá a munkához. A folytatást a világháború, majd Köblös Zoltán halála gátolta meg. Hosszú idő után, 1937-ben György Lajos, az Erdélyi Múzeum Egyesület főtitkára újra javaslatot tett, a most már 50 évfolyamot kitevő folyóirat tárgymutatójának elkészítésére.  A munka folytatására Valentinyi Antal kapott megbízást, azonban 1940-ben könyvtárigazgatónak nevezték ki, és így felszaporodott teendői miatt Entz Gézát bízta meg a munka sajtó alá való rendezésével. Az Erdélyi Múzeum név- és tárgymutatója 1874- 917 és 1930- 1937, 1942-ben látott napvilágot.

            Az 1938-tól 1947-ig megjelent évfolyamok jelentőségükben és tudományos értékükben nem maradnak el az előbbi kiadványoktól. A György Lajos, majd 1941-től Szabó T. Attila szerkesztésében megjelent közlöny célkitűzése továbbra is a hazai tudomány népszerűsítése és az elért eredmények közlése maradt. Változatos tárgyköre, legtöbbször erdélyi vonatkozású cikkeket közöl, amelyek ma is értékek, és a további kutatásoknak alapvető kútforrásai. Így Kolozsvár flórájának tanulmányozására és megírására lényeges fejezet Nyárády E. Gyula Kolozsvár környezetének mocsárvilága című értekezése. Borbély Andor Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból, Kristóf György Tudományos intézetek Erdélyben 1919-ig, Herepei János Az erdélyi könyvkötészet és nyomdászat történetéhez, Jakó Zsigmond Az elpusztult települések kérdései, Entz Géza A középkori székely művészet kérdései, és számtalan más írások ugyancsak jelentős hozzájárulások Erdély művelődéstörténetének megismeréshez.

            Repertóriumunk anyagának rendezése megegyezik az 1942-ben megjelent Erdélyi Múzeum név- és tárgymutatója anyagának beosztásával.

Váczy Leona